A hallás szerepe a beszéd megértési folyamatban

Ép hallás, szép beszéd! A hallás romlása és a beszédértés összefüggéséről és a betegségek következményeiről olvashatnak bővebben!

A beszédészlelési, beszédmegértési folyamat alapja az ép hallás. Minden olyan folyamat, ami a hallást befolyásolja az egész folyamat működésére kihat. A hallás folyamán a hangrezgések átalakítása történik olyan elektromos jelekké, amelyek az agy számára feldolgozhatók. Az elektromos jeleket a hallóideg vezeti az agykéreg megfelelő területére, ahol az elektromos jelek „megfejtése”, dekódolása történik. 

Ha a hallás nem ép, akkor a feldolgozó rendszer sem tud megfelelően működni. Pontosan olyan helyzet áll elő, mint a számtani feladat megoldásakor. Ha rossz számokkal végzi el valaki a megfelelő matematikai műveletet, annak ellenére sem kap jó eredményt, ha a műveletek elvégzése ( összeadás, kivonás, szorzás, osztás) tökéletes volt. A felnőttnél az átmenetei hallászavar átmeneti feldolgozási problémát, „félrehallást”, „félreértést”   okoz. A gyerekkorban, abban az időszakban, amikor a feldolgozó rendszer, a beszédészlelés, beszédmegértés folyamatai fejlődés alatt állnak, a hallászavarnak sokkal komolyabb jelentősége van. Hátráltatja  a rendszer érését, fejlődését. Márpedig azok a betegségek, amelyek süketséget ugyan nem, de enyhe hallászavart okoznak a gyermekkorban rendkívül gyakoriak. Mást se látunk az év nagy részében az óvodában, mint náthás gyereket. A nátha, hurut pedig vezetéses hallászavart okoz. Gyakori az orrmandula túltengés is, és nő az allergiás gyerekek száma. Az  óvodába járó gyerekek nagy része 3-4 hónapot náthás egy évben. Ez az óvodai korszak 3 éve alatt 9-12 hónapot jelent. Ezért rendkívül nagy az orvosok (gyerekgyógyászok, fül-orr-gégészek, allergológusok )  felelőssége.